Lumi és aMárton-napiköpenyke
Egy Márton-napi mese arról, hogy a kettéosztott köpeny nem lesz kevesebb, csak melegít kettőt.
Azon a Márton nap előtti estén korán sötétedett a kert fölött, és a hűvös levegőben már érezni lehetett a tél szagát.
Lumi a kapuban állt az új köpenykéjében, amit az édesanyja varrt neki. Kívül szürke gyapjú, belül meggyszínű bélés, a nyakánál fonott zsinór.
Az ösvényen egymás után gyulladtak ki a lámpások. Márton-napi estén az erdő népe végigjárja az utat a kerítéstől a patakig, és aki elöl megy, az viszi a legnagyobb fényt.

A kerítés tövében megrezdült valami. Egy fiatal liba üldögélt ott, összehúzott szárnnyal. Pihének hívták, és úgy reszketett, hogy a fű is remegett alatta.
„Lemaradtam”, mondta halkan. „A csapatom hajnalban indult délnek. Én meg elaludtam a nádasban.”
Lumi lehajolt hozzá, és megérintette a szárnya tövét. A toll hideg volt, akár a kapukilincs hajnalban.
„Nem tudsz utánuk menni?”, kérdezte.
„De igen”, mondta Pihe. „Csak előbb ki kellene melegednem. Ilyen szárnnyal nem visz el a szél.”
Lumi beszaladt a tornácra az édesanyja ollójáért. Az ajtóban megállt egy pillanatra, és végignézett a köpenykéjén.
Fele akkora lesz. De ketten leszünk melegek.
Aztán kettévágta. A szürke gyapjú halkan engedett az olló alatt, és a meggyszínű bélés kivillant a vágás mentén.
Az egyik felét Pihe köré tekerte, és a nyaka alatt összefogta a fonott zsinórral. A másikat a saját vállára vetette. Feleakkora lett, és éppen elég.

„Köszönöm”, mondta Pihe, és felállt.
Tett két lépést az ösvényen. A tolla fehéren világított, és a lámpások fénye végigfutott rajta.
Attól fogva Pihe ment elöl.
Tüske, a kis sün lámpása még a kapunál kialudt. A liba háta úgy vitte a fényt, hogy Tüske végig látta a lába előtt az utat.
Makk, a mezei egér máskor mindig megtorpant a sötét kanyarban. Most átment rajta, és meg sem állt. A patakig egyikük sem tévedt el.
Hazafelé Pihe megrázta a szárnyát, és felröppent a kerítés fölé. „Reggel utolérem őket”, mondta.
A gyapjúdarab ott maradt a nyakában, és messziről is látszott a meggyszínű bélés.
A kapuban az édesanyja várta, és megnézte a fél köpenykét.
„Holnap bevarrom a szélét, hogy ne bomoljon”, mondta, és megsimogatta Lumi fejét.
A köpenyke feleakkora maradt, az ösvény mégis kétszer olyan világos lett.
Van, amiből attól lesz több, hogy kettéosztjuk.
Vége
💡 Szülői tipp
A mese végén megkérdezheted a gyermekedtől:
- Volt már úgy, hogy valamidet kettéosztottad valakivel? Mi lett belőle?
- Mit gondolsz, mitől mert Pihe elindulni a többiek előtt?
- Kinek világítanál szívesen a sötét kanyarban?
Ha a gyerek azt kérdezi, ki volt Márton, a Márton-nap története gyerekeknek című cikkünkben két rövid, felolvasható történetet is találsz.
Ha pedig a mese után a gyerek maga is szeretne lámpást készíteni a Márton-napi felvonulásra, ahhoz nyomtatható sablont adunk.





